Hunter tekintetéből tudom, hogy Serenáról beszél.

Gyorsan mozgok.

A sarkam kopog az aszfalton, ahogy sietve feléje tartok. Nem várok. Megragadom a karját.

– Héééj – visít Serena. – Mi a fene? Még csak egy helló sem, és máris elvonsz?

– Csak gyere – motyogom.

Egy pillanatra megbotlik, de visszanyeri az egyensúlyát. Gyorsan hátranézek, hogy Hunter még mindig a helyén van-e. Furcsa tekintet van a sze