Arcomat Luke vállába, és érzem, ahogy az arcom elönti a forróság.

– Komolyan, nagypapa? – nyög Luke, még mindig átkarolva engem. – Nincs neked valahol máshol dolgod?

– Itt ültem, a saját dolgommal foglalkoztam. Honnan tudhattam volna, hogy ti… nos, így fogtok viselkedni.

Luke megrázza a fejét. – Aludnod kéne, tudod. Még alig múlt hat óra.

– Kerekesszékben vagyok, nem lélegeztetőgépen – vág vissza