Hosszú idővel napfelkelte után Vetta az ágyában feküdt, és az ablakon bámult kifelé. A szemei feldagadtak, és nem maradt erő a testében.

Egész úton Mombanától Salemig sírt, egész éjszaka. Danika bocsánatkérése váratlanul érte. Olyan váratlan volt, mint a neve hallása az ajkáról.

Megrémült. Eddig nem tudta megmagyarázni, mit érzett azokban a pillanatokban, és olyat tett, amiről sosem gondolta volna