Egy pillanatig bámulok rá, szívem vadul dobog a bordáim között. Aztán, kelletlenül felsóhajtva, hátralépek és erőltetek egy halvány mosolyt. "Jól van. De ha tévedsz ebben, fenntartom a jogot, hogy azt mondjam: 'Megmondtam neked.'"

A szája szinte észrevehetetlen mosolyra húzódik. "Ahogy akarod."

Aztán a szája újra az enyémen van, és érzem, ahogy a racionális gondolkodásom utolsó szikrája is eltűnik