*Sephie*

– Köszönöm, hogy eljöttél, Armando. Te vagy a kedvencem. Ne mondd meg a többieknek! – mondtam, miközben rá kacsintottam. Viktor és Ivan egyszerre kiáltottak „hé!”-t mögöttünk.

Adrik karja magához húzott. Odaadta magát az oldalának, ahol tökéletesen elfértem. Intett, hogy üljenek le, miközben visszahúzott az asztalához. Felugrottam a szekrényre az asztala mögött, amíg ő leült a székébe. El