*Adrik*

Másnap reggel arra ébredtem, hogy még mindig összegabalyodva fekszem Sephie-vel a kanapén. A reggeli első fénye kezdett beszűrődni az ablakokon. Az arca a mellkasomba volt fúrva; még mindig a sötétségben aludt. Könnyedén végigsimítottam a haját. Nem mozdult, ami azt jelentette, hogy nagyon fáradt. Én azonban nehéz helyzetben voltam. Nem hagyhattam őt meztelenül a kanapén, és nem küldhettem