*Sephie*

Azon az éjszakán gyorsan elaludtam, Adrik mellkasán. A sötétségemben találtam magam. Teljesen arra számítottam, hogy elhalványul, és megjelenik előttem az ösvény ahhoz a házhoz, ahol mindig láttam apámat, de ez sosem történt meg. Ehelyett egyre világosabb lett, így láthattam magam körül. Csakhogy nem volt semmi körülöttem. A fény egyre erősebb lett. Körbenéztem, próbáltam találni valamit,