Kristina szemszögéből

Ez nevetséges.

Nem kéne rá gondolnom. Összehúztam az orrom, ahogy a tükörben néztem magam. Justin. Beharaptam az alsó ajkam, megráztam a fejem, és bárcsak kitörölhetném a fülem mellől azokat a gyönyörű nyögéseket, amiket aznap hallottam.

Szégyenkezve elfordítottam a tekintetem a tükörképemről.

Sóhajtva átfésültem a hajam, és a táskámért nyúltam, hogy iskolába menjek. Ahogy az