SABRINA SZEMSZÖGÉBŐL

A király. Pontosan az ajtóban.

Megdermedtem, a szemem tágra nyílt a döbbenettől. És talán a félelemtől. Nem mozdult, hogy belépjen a szobába, vagy hogy elmenjen. A tekintete az enyémbe fúródott, hidegen és érzéketlenül.

– Rina… – suttogta Caldan az ajkaimra. Az arcomon lévő keze a nyakamra vándorolt. Visszacsókoltam, és éreztem, ahogy egy rázkódás fut végig a testemen.

A királ