SABRINA SZEMSZÖGÉBŐL:

Mára elegem lett a hülyeségekből.

– Milyen zongoraszobáról beszél, nagyságos uram? – kérdeztem, felemelve az állam, hogy a szemébe nézzek.

Sötét szeme összeszűkült. – Gyere a szobáimba, ha végeztél a kötelességeiddel.

A szemöldököm az egekbe szökött. A szobáiba? Nos, ez nagyon váratlan. – Miért? – kérdeztem.

– Én vagyok a király vendége, és neked engedelmeskedned kell.

Kinyúj