Beni

Jelen

Lassan vezetek a városon keresztül, és Cataliára pillantok, aki csendben ül mellettem. Alig beszéltünk két napja, és én sem vettem le róla a szemem. Várom, hogy megszólaljon arról, ami belülről mérgezi, de nem tette, és az idő fogy.

Amint áthaladunk a kastélyhoz vezető vaskapun, nem tudom visszafogni a fújtatást. Rám néz. Már szinte megszoktam, hogy az arca és a szeme nem tükröz semmily