Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Sóhajtok, de igazából ez már egy nyögés. Linc vigyorog, én pedig becsukom a szemem, mert nem bírom elviselni, hogy ennyire közel van az arcomhoz az övé, ahogy a nyelve nedvesen érinti az ajkaimat, ahogy édes lehelete simogatja az arcomat. Ez túl sok. Sosem fogok ehhez hozzászokni.
Linc a tarkóm mögé csúsztatja a kezét, és még közelebb hajol, gyengéden érinti az ajkaimat, mintha még mindig csak a t