Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Bryant másnap reggel egy sötétített ablakú terepjáróval jön értem.
Kilépek a műtermemből, és ott van. Vár.
Nem esik az eső, mint tegnap, amikor elment. A világot napsütés fürdeti, és a levegőnek új textúrája van. Könnyebb lélegezni, életet tartani a tüdőmben. Nem is tudtam, hogy ennyire magányos vagyok. Megvoltak a babaházaim és a belső monológom, és semmi másra nem volt szükségem, de amikor Bryan