Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Sok évvel később…
– Már mész is? – kérdezem Celeste-et, mielőtt kiszökhetne a sátorból. Imádom, amikor meglátogatják a birtokot, mert az unokák nevetése megtölti az otthonunkat. Ha rajtam múlna, soha nem mennének el, de egyelőre Apollónak még a városban van az irodája. Borzasztóan hiányoznak mindannyian, amikor elmennek, de próbálok türelmes lenni.
Nincs párja egy anya szeretetének, de egy nagymam