Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Oldalra dőlök, és magammal rántom őt is, le a fűbe, szorosan átölelve. Nem tudom elég közel engedni magamhoz, akármit is teszek. De próbálom. Szorosan a karjaimba zárom Juliát, és ringatom, olyan szavakat suttogva a fülébe, amiket még soha senkinek nem mondtam. Hogy szükségem van rá. Hogy kibaszottul elveszett vagyok nélküle. Hogy soha többé nem engedem, hogy bármi vagy bárki bántsa őt. Valahogy m