A járdán futok, mint egy megvadult nő. Nem is futok igazán, inkább olyan gyorsan sétálok, amennyire a sarkam engedi.

Egy ponton megállok levegőt venni. És ahogy megállok, egy ismerős érintés ragadja meg a karomat, és kényszerít, hogy hátraforduljak. Szemtől szembe kerülök a férfival, aki elől menekültem, és míg én ziháltam, úgy tűnt, ő meg sem izzadt, hogy utolérjen. A kabátom az egyik kezében lóg