Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

MIRABELLA

Mozdulatlanul fekszem a hátamon, miközben a könnyeim elhomályosítják a látásomat. Szipogok, lenyelem a hangos zokogást, ami ki akar törni belőlem, mert elegem van a sírásból. Elegem van abból, hogy sajnálnak.

Elegem van általában mindenből.

Egy hónap telt el, egy hónap azóta, hogy visszatértem a kórházból, egy hónap azóta, hogy utoljára hallottam Aresről, és a miatta érzett aggodalom meg