MIRABELLA

Az otthonom bejárati ajtaját az egyik katona löki be. Belépek, és a tekintetem azonnal a férjemre szegeződik, aki idegesen járkál fel s alá.

Megáll, és dühös arccal bámul rám. Tökéletesen ívelt szemöldöke várakozóan felvonódik.

Mit vár tőlem? Bocsánatkérést?

Nos, rossz hír: még nem állok készen rá.

"Mirabella-"

Felemelt mutatóujjammal félbeszakítom. "Fogd be a szád, és ne szólj hozzám."