Violetta szeme még mindig Christian kezén pihen, amikor megköszörüli a torkát.

Christian ujjai lassan az asztallapra hullanak. Nem igazán merek lélegezni, mert… nos, mert bár nem csináltunk semmi kifejezetten rosszat…

Nem volt jó, ugye?

Ha a barátomat rajtakapnám ilyenen, pokoli veszekedésünk lenne később.

– Jössz már aludni, Christian? – kérdezi Violetta, a hangja feszült.

Christian sóhajt, felál