Miután Frankie néhány hosszú percen át csendben simogatta a hátamat, miközben kisírtam magam, felemeltem a fejem, szipogtam, könnyebben lélegeztem, még mindig nem voltam jól, de... összeszedtem magam.

– Hogy érzed magad? – kérdezte halkan, meglazítva a karjait, hogy egyenesebben állhassak, miközben szipogtam.

– Ööö – mondtam, a szemébe nézve. – Hánytam.

Halványan elmosolyodott, de aztán visszatart