Ahogy Frankie és én bemászunk a teherszállító repülőgépbe, minden nagyon gyorsan történik, az ajtó nem sokkal azután csapódik be mögöttünk, hogy elkezdtünk előre haladni.

Egy pillanatra megállok, miután az ajtó bezárult, és visszanézek az árukkal megrakott raklapokra. "De a cipők," motyogom, a lábam már fázik, és arra a Nike cipőre gondolok, amit a kedves férfi ígért –

"Bambina, szerelmem," mondja