Dean:

Elmosolyodtam, ahogy a szépségem az oltár felé sétált.

Tudtam, hogy hevesen dobog a szíve, és az a tény, hogy egyedül sétál végig ezen az úton, szívszorító volt a számára, és bár reméltem, hogy másképp alakulnak a dolgok. Reméltem, hogy az apja abbahagyja azt a sok hülyeséget, amit csinál, és eljön hozzá, de tudtam, hogy nem szabad túl sokat várnom egy olyan embertől, mint ő. Finoman szólva,