– Szóval, még nem beszéltél vele? – kérdezte.

– De, beszéltem. Tudja, hogy mindent tudok arról, amit tett, csak nyugalom. Holnap mindennek vége lesz. A te neved is tisztázva lesz, arról gondoskodom – tettem hozzá.

– Nagyon köszönök mindent, hálás vagyok – mondta, rám mosolyogva.

– Semmiség. Ez a helyes dolog – mondtam, próbálva elrejteni a büszkeséget, ahogy hálásan nézett rám ebben a pillanatban.