Miközben tovább beszélgettünk, a szeme a bejáratra tévedt, és egy pillanatra megállt, szája döbbenten tátva maradt.

– Mi a baj? – kérdeztem, értetlenül nézve az arcát. Úgy nézett ki, mintha egy angyalt látna, vagy valami hasonlót. Próbált megszólalni, de csak dadogott, én pedig összevontam a szemöldököm. A szeme egyre jobban elkerekedett, ahogy egyre közeledő, nehéz lépteket hallottam – nem, dühös