Aurora:

Kinyitottam a szemem, amint egy erős parfüm illata csapta meg az orromat, amit egy vattapamacson tartottak elém.

Köhögtem válaszul, és a nővér, aki előttem állt, hátrált egy lépést, hagyva, hogy levegőhöz jussak, mielőtt elmosolyodott.

Nem kellett oldalra néznem ahhoz, hogy tudjam, Dimitri a kanapén ül, és bár tudtam, hogy most ez kellene, hogy legyen a legkisebb gondom, nem tehettem róla,