Susan kilépett, Ehtant és Lilliant egyedül hagyva a szobában.

Lillian Ehtanra pillantott, bűntudat tükröződött a szemében. "Sajnálom… Nem akartam, hogy aggódj."

Ethan egy széket húzott oda, és leült az ágya mellé, sóhajtva. "Miért szökdtél el? Van fogalmad róla, mennyire aggódtak érted—különösen Madam Susan?"

Lillian lehajtotta a fejét, ahogy könnyek gördültek le az arcán. "Én csak… már nem bírom