Stella nevét említve Susan hangja fájdalommal telt meg.

– *Ő a lányom... Azok alatt a két év alatt mit tettem vele Lillian miatt?*

– *Ő a saját lányom! Miért bántottam őt ennyire valaki másért?*

– *Még ellenségekként is harcoltunk egymással.*

Susan, gondolva arra, ahogy Stella az utóbbi időben bánt vele, egyszerre érzett szeretetet és gyűlöletet.

– *Igen, egyszerre szeretetet és gyűlöletet...*

– *