A kert volt az egyetlen hely, ahol elég csend volt ahhoz, hogy gondolkodhassak.

Délelőtt tíz körül a nap már felmelegítette a köves ösvényeket, de egy hideg szellő suhant át a sövényeken, rózsák és levendula halvány illatát hozva. Követtem a kanyargós ösvényt, lépteim lágyan koppantak a kavicson, hagyva, hogy a csend körülöleljen.

Alexandra tegnap esti szavai nem akartak engedni.

Én tudok bánni Ad