VEDA

Olyan kecsesen és erőteljesen közeledett felém, mint egy nagymacska, kék szeme birtokló fénnyel gyúlt ki, és rám szegeződött.

– Ne – mondtam neki. – Maradj távol tőlem. Semmi közöm nem akarok, hogy legyen hozzád. – Annyira kibaszottul dühös voltam rá, hogy köpni tudtam volna.

– Nos, ez kibaszottul rossz – mondta, mély, rekedtes hangon. – Mert nem fogsz megszabadulni tőlem, Veda.

Hátráltam, ah