Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Bocsánatot kérően bólintottam. – Sajnálom, atyám. De ez az igazság. Tudod, milyen ember Mario. Tudod, mit tett. Nem vagy hülye. És mégis, hagyod, hogy azt csináljon, amit a kurva életben akar. – Tekintetemet az övébe fúrtam. – Mindig is hagytad. Szörnyeteget teremtettél. És most le kell lőni, hogy megvédjük a többieket.
Tiszta düh merevítette meg, ahogy engem bámult. Nem féltem, bár talán kellett