Ajtóban állt, határozatlanul.

– Gyere – mondtam neki. – Vegyél egy tányért, és szolgáld ki magad.

Megvárta, amíg én befejeztem a tálalást, mielőtt bejött, hogy ő is tányért vegyen. A kis konyhaasztalnál ültem le, ahelyett, hogy bementem volna az ebédlőbe, így rábíztam, hogy velem vacsorázik-e meghitten, vagy a pulthoz viszi a tányérját, és ott eszik.

Úgy döntött, hogy mellém ül.

Kinyitottam egy üv