Enzo

Amikor megláttam Serát besétálni az adománygyűjtőbe olyan pimaszul, ahogy csak tudott, nem hittem a kibaszott szememnek. Mire gondolt a francba? Hogy egy ócska szőke paróka elrejt engem előle?

Mint egy állat, megéreztem a szagát, amint belépett egy szobába. Semmi, amit tett vagy viselt, nem akadályozhatott meg abban, hogy tudjam, ott van.

A perifériámon figyeltem, amíg eltűnt a látómezőmből,