Valerie

A hátunkon feküdtünk, Asher pedig egy másik szobában volt.

– Nem is tudtam, mennyire szükségem van erre – nyögtem Ambernek.

Édes pillanat volt ez számomra a sok simogatással és a bőrömről távozó feszültséggel.

– Ugyanez, szóval örülsz, hogy kikényszerítettelek ide?

– Technikailag nem kényszerítettél ki, magamtól jöttem.

– Igen, igen, mondd, amit akarsz, hogy kedvedre legyen.

Csendben marad