EILEEN SZEMSZÖGÉBŐL

A vére az államra csorgott, elkenődött az arcomon, miközben üveges szemekkel bámultam magam elé, rajta ülve. A kezeim remegtek, és a kés kiesett belőlük, koppanva a padlóra.

Nem az ijesztett meg, amit tettem, hanem az, hogy hogyan fogok gondoskodni róla. Nem kockáztathattam meg, hogy bárki megtalálja apám holttestét, és a kést a kezemben, de ugyanakkor nem tudtam, mit tegyek.

"