CAMILLA SZEMSZÖGÉBŐL

Bármennyire is hallani akartam, mit mond Christine, nem tehettem meg azonnal. Még mindig ott volt a vacsora, amin részt kellett vennünk, így aztán feszülten ültem az asztalnál, doboltam a lábammal, és azon tűnődtem, mit a fenét találhatott ki, ami ennyire izgatottá tette. Hihetetlenül nehéz volt fenntartani a látszatot, amikor az elmém máshol járt, csak a vacsorán nem, és elmo