Xander szemszögéből.

Avery látása után sokkal jobban éreztem magam, bár minden önuralmamra szükségem volt, hogy ne ugorjak rá, és ne faljam fel ajkait csókokkal, míg a csókolózás nem lenne elég egyikünknek sem.

Semmi érdekes nem történt reggel, és a délután sem tesz semmit, hogy megváltoztassa az unalmas napomat.

Kopogás hallatszik az ajtómon, leugrom az ágyamról... siettem az ajtóhoz, és kinyitot