Avery szemszögéből.

Dühösen berohantam a szobámba, bezártam az ajtót, és azon gondolkodtam, hogy az a közelgő, két nap múlva esedékes találkozó miatt érzett szorongás mennyire felzaklatott, hogy a dühömet Laurán töltöttem ki, szegény lány, biztosan megbántottam... megint!

De kit érdekel! Megmondtam neki, hogy maradjon távol tőlem, megmondtam, hogy ne jöjjön a közelembe jó ok nélkül, figyelmeztette