Jemmát csak hat hónap múlva láttam újra. Vörös szemekkel állt az ajtóm előtt, magyarázatot követelve.

Sántikálva jött felém, és megkérdezte: "Miért? Azt tettem, amit mondtál. Miért nem hagysz békén?"

Frusztrált tekintete valahogy mégis vonzó volt.

Felvontam a szemöldököm, és lazán megkérdeztem: "Jemma, mit tettem?"

Mit tehettem volna?

Csupán annyit tettem, hogy cselekedtem, miután megtudtam, hogy