Marisol egymillió gondolattal a fejében lépett ki Letícia szobájából. Nem tudta, sikítani vagy sírni akar-e. Talán mindkettőt akarta. Annyira igazságtalan volt. A szülei azt mondták neki, nagyságra van ítélve. Vajon a sors így képzeli a nagyságot? Hogy önmagát áldozza fel, anélkül, hogy beleszólhatna?

Miért nem történt mindez azelőtt, hogy találkozott Cedrickel? Az életük közel sem volt tökéletes,