Alice szemszögéből:

Ajtót résnyire nyitva hagyta, mintha arra ingerelne, hogy kiugorjak az ágyból és a szabadságba fussak. Megmutatta, hogy ő irányít, de egy centit sem kellett mozdulnom ahhoz, hogy emlékezzek rá, a lánc ott tartana, ha megpróbálnék mozdulni. Csak bámultam rá, üresen, és próbáltam feldolgozni, amit mondott.

Fájdalom. Gyönyör. Az ötlet valami új volt. Ösztönösen el akartam húzódni