Aria

Sikerül kikászálódnom az ágyból, Lucas tartja a derekam, és segít nekem. Markot követjük ki a szobából, és ahogy lefelé tartunk a lépcsőn, az elmém szorongó gondolatoktól forog. A várakozás karmol a mellkasomban, alig kapok levegőt. Nem tudom abbahagyni a gondolkodást azon, hogy mit foglal magában a rituálé, de mindennél jobban fáradt vagyok… kurvára unom a húzást, unom a várakozást. Túlélni