– Ettől a Damien sráctól?

– Igen.

– Azután, amit velem tett?

– Amit tett, az szörnyű volt, ezt nem vitatom. És hálás vagyok, hogy nem ölt meg. De ahogy téged kísért a szüleid halála, őt is kísérti, amit veled tett.

– Jó! – Hanyatt fekszem és a plafont bámulom. – Megérdemli, hogy kísérje.

Nem válaszol, és befejezi a zuhanyzást, miközben én csendben fekszem. Végül bemászik az ágyba, és magához húz.