Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Neah

– Lélegezz – motyogja Raven.

– Nem vagyok halott, ugye? – pattanok ki. – Szóval nyilván lélegzem! – Megállok, és rájövök, milyen bunkón hangzottam.

Vállam fölött visszanézve látom a fájdalmat a szemében. Ő csak segíteni akart.

A sötétség olyan szorosan fogta a szívemet, hogy nehezen tudtam gondolni a körülöttem lévőkre, kivéve a fiaimat.

– Sajnálom – motyogom. Remélem, tudja, hogy tényleg kom