Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Neah
– Lélegezz – motyogja Raven.
– Nem vagyok halott, ugye? – pattanok ki. – Szóval nyilván lélegzem! – Megállok, és rájövök, milyen bunkón hangzottam.
Vállam fölött visszanézve látom a fájdalmat a szemében. Ő csak segíteni akart.
A sötétség olyan szorosan fogta a szívemet, hogy nehezen tudtam gondolni a körülöttem lévőkre, kivéve a fiaimat.
– Sajnálom – motyogom. Remélem, tudja, hogy tényleg kom