– Megijesztettél, Klaus! – ugrom fel.

– Mit kellett volna elmondanom? – Klaus arca is komor. – Azt sejtem a képedről, hogy rájöttél, nem lehet megcsinálni.

– Valójában az, amire rájöttem, nem veled van összefüggésben, hanem velem.

– Veled?

– Én is meglepődtem. – Leereszti a tekintetét. – Emlékszel, mit mondtam, amikor először találkoztunk?

Összehúzom a szemöldököm, próbálok visszaemlékezni az első