Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Abraxas

A tekintetem végigfut Madison arcán éktelenkedő seben. Klaus jó munkát végzett a varrással, a lehető legszebben összehozta, de ahogy mondta, sebhely marad utána, örök emlékeztető a történtekre.

Már nem tud gyógyulni, bármi fájdalmat okozhat neki.

Lassú, egyenletes lélegzeteket vesz. Csúnya, lila foltok borítják sápadt bőrét, és a lelkén repedések keletkeznek, ahogy nézem.

Már nem érzem a k