– Ne mozdulj! – Shane talpra ugrik, és kiviharzik a szobából. Nincs időm azon tűnődni, vajon ez az egész nem egy szörnyű hiba-e, máris visszatér, a táskámmal a kezében. Mellém dobja.

– Telefon.

Remegő kézzel kotrom elő, feloldom, és átadom. Shane végigmér, majd az állával a kanapé felé bök.

– Ülj a sarokba.

Engedelmeskedem, ügyetlenül mozgok. Hátradőlök a kanapé sarkába, és széttárom a lábam, még