Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Amikor visszaértünk a bátyámékhoz, ő már kint várt rám. Arca teljesen kifejezéstelen volt, egyetlen kibaszott érzelem sem látszott rajta. Egyenrangú félként álltam a tekintetét, tudva, hogy beszélni akar velem.
– Hadd kísérjem fel a szobánkba, aztán lemegyek az irodádba – mondtam neki.
Bólintott egyet, majd sarkon fordult, tökéletes hátraarcot hajtva végre, mielőtt bement volna a házba, nyitva hag