Szemének sarkában elmosódott képek cikáztak: háztetők, nyári napfény, egy kislány, aki a "Rowan" nevet kiabálta.

Minden egyes kiáltás úgy szaggatta a lelkét, mint a körmök a nyers idegeket.

– Én… én jól vagyok, Rowan. Nem kell aggódnod, tényleg.

De ahogy a szavak elhagyták színtelen ajkait, Quinn erőltetett, féloldalas, gondtalan mosolyt varázsolt az arcára, mintha a fájdalom illúzió lenne, és a p