"Quinn, hallgass rám. Én kezdettől fogva kölcsönkapott időben éltem. Nem éri meg az életedet az enyémre cserélni, és még ha sikerülne is a csere, tényleg azt hiszed, hogy Rowan és én boldogok lennénk? Köszönöm, Quinn – mindent."

Quinn megdermedt. A rémület még mindig remegett Lena arcán, mégis a törékeny nő rákényszerítette magát, hogy kiáltsa a szavakat, mintha a puszta bátorság szögezhetné őket