Arielle lehajtott fejjel próbálta leplezni érzelmeit, felemelte a ruhát, és elindult lefelé a lépcsőn.

A vendégek először egy pár karcsú lábat vettek észre, melyeket Jimmy Choo cipők ékesítettek.

A rájuk vetülő fény tovább hangsúlyozta apró lábujjait és selymes bokáit.

Már Arielle lábainak látványa is beindította a vendégek fantáziáját.

Shandie-t is meglepte, mennyire tökéletesek a lábai.

Oldalpillantást vetett néhány férfi vendégre, és látta, hogy mindannyian el vannak ragadtatva tőle.

Azt is észrevette, hogy Vinson sem tudja levenni a szemét a lábairól.

Shandie pánikba esett, és azon kezdett gondolkodni, hogy rosszul döntött-e.

De hamar sikerült visszanyernie a hidegvérét. *Végül is csak egy pár láb.* *Biztosan hányni fognak, amint meglátják az arcát!*

Mire Shandie újra a lépcsőre figyelt, Arielle már a hallba sétált le.

*Rajta, sétálj gyorsabban! Alig várom, hogy elessél azokban a borzalmas sarkú cipőkben!* *Nagyszerű jelenet lesz!*

Shandie meglepetésére Arielle egyáltalán nem tántorgott. Ehelyett egyenletes léptekkel tudott lejönni a lépcsőről.

Lehetetlen volt, hogy Arielle elessen, mert minden lépése olyan biztos volt.

A csalódottság egyértelműen kiült Shandie arcára. *Hogy tudott így járni azokban a sarkú cipőkben?*

Shandie nem tudta, hogy Arielle-nek volt már tapasztalata hat hüvelykes sarkú cipők viselésében, amikor beugrott egy barátnője helyett egy divatbemutatón. Arielle számára ez a négy hüvelykes sarok csak egy falat volt.

*Emlékszem, ahogy néhány drámasorozatban a falusiak nevetséges gólyalábon járnak az ünnepek alatt.* *Talán Arielle is így tanult meg járni a sarkú cipőkben?*

Ekkor Shandie már látta Arielle karcsú derekát, ahogy az tovább sétált lefelé a lépcsőn.

*Hogy lehet ez?* *Nem így nézett ki, amikor a helikopterből szállt ki a piszkos és bő ruháiban korábban!*

Shandie teljesen féltékeny volt.

*Rendben!* *Lehet, hogy vékony, de fogadok, hogy egy ronda ribanc!*

Shandie ismét meggyőzte magát arról, hogy Arielle végül meg fogja döbbenteni mindenkit a visszataszító megjelenésével. *Rajta!* *Gyorsíts!*

Ahogy kívánta, Arielle felgyorsította a tempót.

Miután látta karcsú alsó törzsét, Shandie tekintete a jól definiált kulcscsontjaira és nyakára terelődött.

Shandie félelme tovább nőtt, és anélkül, hogy észrevette volna, már ökölbe szorította a kezét.

A fény végre Arielle arcára vetődött, feltárva a jól definiált és finom vonásait. Shandie soha életében nem találkozott még ilyen tökéletes arccal.

Sötét és csillogó szemei ​​rendkívül lenyűgözőek voltak, és úgy ragyogtak, mint egy pár gyönyörű gyémánt.

Szavakkal nem lehetett leírni Arielle hibátlan szépségét.

Shandie álla leesett, és nem hitt a szemének.

*Ez… ez Arielle?* *Tényleg ő az?*

*Viccelsz velem?*

A szín azonnal kifutott Shandie sápadt arcáról.

Ugyanakkor egy dühös örvény kavargott benne. *Én adtam neki egy olyan ruhát, ami hízelgő, és aminek köszönhetően úgy ragyog, mint egy csillag?* *Istenem, mit tettem?*

Shandie-t mindenféle érzelem elborított. Úgy érezte, mindjárt szétrobban a dühtől.

Sápadt arca most tele volt irigységgel és gyűlölettel.

Nem is akart többé Arielle-re pillantani, mert csak rosszul érezte volna magát a kinézete miatt.

Shandie megfigyelte a vendégeket, és észrevette, hogy mindannyian Arielle szépségétől el vannak bűvölve.

Vinson, aki eddig végig unott arccal ült, másképp kezdett nézni Arielle-re.

*Csodálat van a szemében?*

*Egy olyan megbecsült nemes, mint Vinson Nightshire, el van ragadtatva Arielle Moore szépségétől?*

Arielle szépsége Cindy-t is elkábította. Tudta, hogy a húga, Maureen, gyönyörű nő, de mégis meglepődött, hogy a lánya mennyire gyönyörű, annak ellenére, hogy vidéken nőtt fel.

Valójában Arielle még szebbnek tűnt, mint az anyja!

*A fenébe!* *Biztosan ellopja Shandie figyelmét!*

Cindy azonnal Henrickre nézett.

Henrick is ugyanúgy le volt döbbenve. Persze nem úgy reagált, mint a többi úriember. Végül is Arielle apja volt.

De tagadhatatlan volt, hogy csillogás volt Henrick szemében.

*Ez az öreg azt gondolhatta, hogy talált egy rég elveszett gyöngyszemet.*

*Szó sem lehet róla.* *Nem fogom megengedni, hogy Arielle élvezze azokat a kiváltságokat, amelyek nekünk megvannak ebben a családban!*

*Alábecsültem ezt a lányt.* *Meg kell szabadulnom tőle.* *Meg kell szabadulnom tőle!*

Arielle gyorsan Shandie-re pillantott, és rájött, hogy ez a "szeretett nővére" annyira megdöbbent, hogy az arca teljesen össze volt esve.

*Valószínűleg odajön hozzám, és arcon üt, ha nem lennének itt vendégek.* *Ezt teszi az irigység a lányokkal!*

Arielle úgy tett, mintha nem értené Shandie arckifejezését, és mosolyogva odasétált hozzá. – Boldog születésnapot, Shandie! Miért nézel ilyen boldogtalannak? Mi a baj?"

Shandie-t undorította Arielle ezüstös hangja. Számára Arielle úgy hangzott, mint a fűrészlap és a tábla közötti súrlódás.

Shandie igyekezett elrejteni érzelmeit, és mosolyt erőltetett az arcára. – Jól vagyok.

– Örülök, hogy hallom, Shandie. – Arielle elvigyorodott. – Ó, nézd meg ezt a ruhát, amit kölcsönadtál nekem! Nagyon jól áll!"

Szándékosan hangsúlyozta a "nagyon jól áll" szavakat.

A düh lüktetett Shandie-ban, mint egy szívdobbanás, és a szakadás szélére került.

*Ezt szándékosan csinálja!*

– Te… – Shandie kinyitotta a száját, de elájult, mielőtt befejezhette volna a mondatot.

– Ó, ne! Shandie! – Arielle nem számított arra, hogy Shandie el fog ájulni. Megpróbálta megragadni a karját, de már késő volt.

Dörgő robajjal Shandie a földre rogyott.